Bali az Istenek szigete....

Viki


Azt gondolom, ha az Istenek szigete volna nem lenne ennyi szegény ember Balin...Vegyes érzelmekkel telt el a szigeten eltöltött két hetünk. Kezdjük azzal, hogy szerencsémre elég sok helyen megfordultam már életem során, és mindannyiszor rájövök, hogy jó európai embernek lenni. Szeretem, ha tisztaság vesz körül, ha megőrizzük az értékeink és ha a kifizetett pénzért azt kapjuk, amit ígérnek. 

Bali nagyjából ugyanaz, mint Thaiföld. A különbség, hogy itt Hindu vallású emberek élnek. Nagyjából nekem majdnem minden ugyanaz. Kedvesek, de sokan csak mímelik azt, pénzt várva cserébe széles mosolyukért. Álszent kissé, de nekik legyen mondva, hogy havi 60 ezer forintnak megfelelő IDR ( helyi pénz) Rupiahsból nehéz megélni bárhol is legyünk a világon. Óriási a szegénység és borzasztó kosz van. A Balinezeket sajnos ez egyaltalán nem érdekli. Láthatóan megelégszenek azzal, ami körülveszi őket. Azt nem értem sehogysem, hogy ahol a turizmusból élnek, miért nem lehet nagyobb rendet tartani? Néhol kaotikus állapotok uralkodnak. Teljesen rendszertelen minden. Minden ragad a kosztól legyen az étterem, villa vagy luxusszálloda. Rengeteg csótány van még a legnagyobb szállásokat foglalkozó cég által legtisztábbnak vélt szállodában is. A többiről meg ne is beszéljünk:)

A hazánktól borzasztó messze elterülő Indonézia egyik kedvelt szigete Bali. Rengeteg ember érkezik ide a világ minden pontjáról. A rettenetesen hosszú repülőút nagyon nehezen viselhető. 22 óra Budapestről egy átszállással és egy tankolással Szingapúrban. Igazán kimerítő utazás kivéve, ha a business classt választod borsos áron. Úgy elviselhetőbb az utazás. 

Érkezéskor leszállsz a gépről azonnal megcsap a 96% - os páratartalom, amit kísér a 30 fokos hőmérséklet. Bali nem túl nagy sziget kb., mint fél Magyarország és több, mint négy millió lakosa van. Nagyon zsúfolt. A szigetre a legjobb májustól szeptemberig érkezni, hiszen akkor van a száraz évszak a többi hónapban sok eső esik és magas a páratartalom. Sikerült kifogni egy jobb időszakot, de kaptunk esőt bőven március elején. Bali véleményem szerint azért is közkedvelt, mert olcsó a többi nyaralóhelyekhez képest. Amennyiben jó időben foglalunk repülőjegyet nem terheli meg a pénztárcánkat. 

Ha igazán őszinten akarok lenni engem nem dobott fel, amit Balin tapasztaltam és láttam. Kétségtelen, hogy csodálatos helyek vannak, a természet és az óceán parádés, de cserébe rettentő bűz van legtöbbször az utcán. Úton útfélen meggyújtják és elégetik a szemetet, nincsen hulladéklerakó sehol, így a légkörbe távozik minden mérgező végtermék, és a füst az ember arcában landol séta vagy motorozás köben. Millió motor megy az utcákon, egymáson keresztül kasul. Nagyon óvatosnak kell lenni. Itt nincsen olyan, hogy kresz szabály! Aki jön és előz az dudál, hogy ő az első, oszt csá. A gyalogosokat meg inkább elütik, mint átengedjék a másik oldalra. Vicc komolyan. Az utak étveszélyesen kanyarodnak a trópusi erdőben, ha nem figyelünk és nem vagyunk észnél hamar megvan a baleset. Az autósokat hagyjuk egyáltalán nem vezetnek jól, sem biztonságosan. 

Viszont az ételek nagyon finomak, megszerettem az Indonéz konyhát. Párszor ettünk az útszélen is, de ilyenkor jobb, ha nem nézünk hátra az úgynevezett konyhába. Én egyszer kíváncsiságból megtettem és ahol a hölgyike készítette a kajám ott állt mellette fenn az asztalon közvetlenül a kajám felett egy kakas és kapirgált mellette...szerinted? Nyilván ezért legtöbbször az éttermeket választottuk vagy vásároltunk a boltokban. Nem mondanám semmiképp sem drágának az ételeket, élelmiszereket. A vendéglátó helyeken pedig nagyon hálásak, ha borravalót adsz nekik. Sőt igazából nem is értik, miért nem kéred vissza a pénzt. Remek zöldségek vannak, itt könnyen lehet egészségesen élni. Jó halas és rákos kaják vannak. Nekem fontos, mert ötödik éve nem eszem húst. A zöldséges sült rizs lett nálam a befutó. 

A Balinézek nagyon vallásos emberek. Minden ház elé áldásokat tesznek ki a kapu elé. Ez egy kis tálka banánlevélből fonva és benne virágszirmok és füstölő, amit meggyújtanak miközben imádkoznak. Fontos számuka a túlvilággal való kapcsolat. Rengeteg ünnepség van náluk. Azt láttam, hogy nagyon sokat tartózkodnak a templomokban és ott „mulatnak“. Talán túl sokat is, ha lehet ilyet mondani. Aránytalan a munka a templomokban eltöltött idővel. Úgy mondanám, hogy értsétek 20% munka, 80 % templomi eszem-iszom dínom-dánom. Persze ez az ő dolguk csak mi európában egészen máshogy élünk és véleményem szerint ezért is tudunk jobban haladni, fejlődni, tanulni, mint ezek a népek. A partok közelében számos árust találunk, akik szinte pár fillérért árulják a portékáikat. Szarongok, rongyok, fürdőruhát, kalapok minden mennyiségben elérhetők:)

Ami a lelkemnek a legjobban fájt, hogy rengeteg kóbor kutya van. Vérzett a szívem. Legtöbbjük tetves és rühös alig van rajtuk szőr és minden csontjuk kivan....kivéve egy-két ebet, akinek nyilván van gazdája. Ezt látván döntöttünk úgy, hogy minden nap megetetünk egy, vagy több kutyát az utcán, hogy legalább legyen egy jó napjuk. Őszinte leszek. Sokat sírtam ezt a helyzetet látván...arról nem is beszélve, hogy szemtanúi voltunk, mikor egy pici kutyát, aki kb. 3 hónapos lehetett, partvissal ütöttek. A kutyus üvöltve sírt tehetetlenül. Hallva ezt azonnal oda siettünk és térdre ereszkedve könyörögtünk, hogy hagyja abba a kutya bántalmazását...megtette, de akkor ott összetört bennünk valami...nem tértünk már aznap magunkhoz...csak az járt a fejünkben hogyan segíthetnének a kutyán, de hiába próbáltunk meg mindent, falakba ütköztünk. 50 km mentünk robogóval, hogy találjunk egy menhelyet, de senki nem volt a megadott címen, igy csak telefonon értem el egy hölgyet, aki akkor azt mondta per pillanat 450 kutyájuk van és sajnálja, de nem tud segíteni. Puff, majd lerakta a telefont...hát ez van Balin. Aki egy kicsit is szociálisan érzékeny eszébe ne jusson ilyen helyre utazni! Thaiföld dettó! 

A másik a kakasok az utcán.A káoszban a porban az útszélen kukurikú rohangálnak, majd beszaladnak a házakba. Kellemesen higiénikus mit ne mondjak...így engem nem dobott fel ez nap mint nap. Az a véleményem, hogy mi emberek tönkreteszünk mindent, ami szép és értékes. Megérdemeljük a sorsunkat. Nem tudunk vigyázni az értékeinkre, amit kaptunk...csak romboljuk egyfolytában, csak kihasználjuk...nincs min csodálkozni. 

Balin elképesztően jól keverednek a stílusok. Ami a designet illeti tökéletes. Rengeteg természetes dolgot használnak az építkezésben és így remekül harmonizál a természettel. Rengeteg ötletet lehet innen lopni.

Mi meg itthonról befoglaltunk egy kisebb villát két háló szobával, medencével, ami naponta 80 euró volt négy főre! Azaz 20 euró fejenként! A Balatonon sem kapunk ennyiért szállást....nagyon változatosak az árak, viszont a szolgáltatás sokszor siralmas.

Első állomásunk Uluwatuban volt a sziget déli csücskén. Ez egy igazi szörf paradicsom. Kicsit nekem a közönsége az egykori diákszigethez hasonlít sok tarisznyással, akiket a szülők megtolnak egy kis zsebpénzzel csak menjen már el a gyerek valahova. A természet páratlan. Csodálatos az óceán part, elképesztően szép strandokon vannak. Béréltünk egy robogót és azzal bejártuk az egész déli oldalt. Van látnivaló bőven, de Bali sziget ezen része igazából a tengerpartok miatt látogatott. A sziget többi részen nincsenek ilyen tiszta partszakaszok, mint Uluwatuban. Mindenképp érdemes itt eltölteni pár napot.

Körberobogoztuk a helyet és úgy döntöttünk, ezt kimakszoltuk és átmegyünk a Bali mellett levő Nusa Penida szigetre. Ott tényleg mesébe illő partszakaszok vannak. Hófehér homokos, magas sziklás, türkizkék vízű, amit már nem kell külön photoshopolni az instán. Közkedvelt a fotósok és modellek számára. Remek fotókat lehet innen posztolni. Mondjuk megdöbbenve láttam, hogy sokan csak azért jönnek el ezekre a helyekre és utaznak ennyit, hogy a millio ruha meg csecsebecse ami náluk van, innen legyen kiposztolva és befotózva az instán és a facen. Szánalmas látvány volt a sok csücsörítős pózólós „modell“, akik persze nagyívben szarnak arra, hogy elengedjék a kirándulni vagy fürödni vágyókat...a lényeg számukra egy dolog, ne legyen senki mögöttük a képben a faszom bütyke ruhás cég fotóján és az se baj, ha a könyökével fejbekúr. Pfff... ilyenkor is az jut az eszembe, hogy megérettünk a változásra...ugyebár. Meg, hogy nem biztos hogy szeretnék a mostani tenager generációhoz tartozni...

Ez a hely maga a paradicsom. Végre itt nyílt alkalmunk kipróbálni milyen a dzsungel feeling és nedves páradús levegőben eltölteni pár éjszakát. Fából és nádból összerakott kunyhóban aludtunk fenn a hegy tetején. Parádés volt nagyon élveztem. Minden nyitott és a természet hangjára elaludni az egyik legmegnyugtatóbb érzés. Azt érdemes észben tartani, hogy bármilyen állat betévedhet éjjel! Kaptunk mi is pár óriás lepkét meg jó sok kis geccot, aminek én speciel imádom a csattógó hagját. Édesek a kis gyikocskák tündériek, ahogy futkorásznak a falakon mindenhol.

Balin nagyon változatos az élővilág. Óriási denevérek repkednek az éj leple alatt! Figyelni kell, mert egyszer a kismotoron hazafelé egy denevérkutya megcsapott minket a szárnyával. Csak mondom, hogy legalább egy, másfél méter nagyok ezek a dögök! Azt hittem infarktust kapok, úgy megijedtem:) a csótányokról már nem is beszélve! Undorítóan nagyok itt! Sikító frászt kapsz, ha egyet meglátsz! Főleg, ha az ágyadban mászik...pfuuuj. Nagyon résen kell lenni és teljesen mindegy, hogy luxusszállodáról vagy olcsó szállásról beszélünk. Együtt kell élni itt velük...

A majmokat külön kiemelném, mert rengeteg van belőlük, főleg a templomok és a turisták által kedvelt helyeken. Sajnos nagyon szemtelenek és amit csak tudnak ellopnak az emberektől. Pórul jártak a szemem láttára többen is, mikor a szemüvegét valósággal lerángatták egy emberről. Hiába próbálták visszaszerezni nem sikerült. Agresszív és félelmetes a viselkedésük. Sokan vannak és gyakran támadnak. Nagy csapatokban mozognak. Persze, amit megfújnak arra keresztet vethetünk, mert elviszik, széttörik és soha nem kerül vissza hozzánk féltett kincsünk. Nagyon körültekintőnek kell lenni, mert ezek az állatok nem barátságosak, hanem veszélyesek! Óriási foguk van és nagy bajba kerülhetünk, ha megmarnak. Van olyan őrült tag is, aki denevéreket tart és nevelgeti a cibetmacskával együtt. Elképesztő. Hát nem tudom döntse el mindenki neki mi fér bele.

Nusa Pedinára kötelező átjönni, mert ámulatba ejtőek a partszakaszok és kedvesebbek itt az emberek. Olcsóbb is, pedig csak fél órát hajókáztunk ide. Két- három nap bőven elég. Szerettünk volna átmenni Lombokra is, de arra nem jutott már idő. Állítólag az sokkal nyugisabb és nincs úgy túlzsúfolva, mint Bali és tisztább is. Mindegy az majd egyszer máskor, ha újra erre tévednénk....

A két hét alatt igyekeztünk megismerni Balit, amennyire csak lehet, ami azt jelenti, hogy pihenésre nem igazán jutott idő. Minden nap menetben voltunk és még így is kevés volt. Ugyanis van látnivaló bőven. Rengeteg vízesés és templom van szerte a szigeten. Motorral viszont nem annyira kényelmes nagy távokat beutazni. Kocsival meg a forgalom miatt nagyon lassú. Viszont a taxi nagyon olcsó. A második héten mi is szereztünk egy emberkét akivel fixen mindent megbeszéltünk mikor, hova és mennyiért vigyen és az úgy is lett.

Minden nap próbáltuk beosztani az időt, hogy mindent megnézhessünk, de sajnos lehetetlen ennyi idő alatt. Volt pár nap amikor vízesésekre koncentrálódtunk csak. Csodásakat láttunk és szerencsénk volt, mert nem volt sok turista sehol. Viszont minden egyes nagy kaptunk nem kis mennyiségű esőt az arcunkba persze mindezt motoron. Tanulság? Legyen nálunk mindíg esőkabát. 

Kihagyhatatlan a rizsföld, ami tipikus látnivaló Balin. Ráadásul nekem az egyik kedvenc ételeim közé tartozik a rizs. Rengeteg van, ahogy jössz-mész a szigeten motorral nagyon sok helyen rizstermesztéssel foglalkoznak Balin. Érdekes, ahogyan keletkeznek a rizsszemek. Évezredek óta termesztik, és mégis keveset tudunk róla. Olvassatok utána!

Az utolsó négy napunkat egy szép szállodában töltöttük Ubudban. Aksari resort. Parádés helyen szépséges lakosztályt kaptunk. Talán a rengeteg szállás közül ez bizonyult a legjobbanak, ami ugyanazt adta, amit a képeken láttunk. Sokszor becsapva éreztük magunkat, mert a képek teljesen mást mutattak, mint amit a valóság tükrözött. Szemétség. Beleszaladtunk jó párszor. Szóval ez a szálloda egyáltalán nem volt drága és legalább minőséget képviselt.

Volt hogy bevállaltunk nagyobb túrát is motorral, de érdemes volt. Jó tanács! A motoron rendesen le lehet égni, ha kifogunk egy olyan napot, amikor egész nap nincs egy felhő sem az égen. Szal a megfelelő nap elleni védelem nagyon fontos! Mindíg kenjük magunkat! Átmotoroztunk a sziget másik végébe, hogy megnézhessük a csodás Tana Loth templomot. Itt egy szertartás alkalmával rizst ragasztottak a fejemre és a fülem mögé egy virágot kaptam, mindezt egy ima kíséretében. Különleges enegiájú hely. A templom maga a tenger partján helyezkedik el, így csak apálykor lehet látogatni, ugyanis dagálykor víz lepi el és nem lehet megközelíten.

Tirta Empul a szent hely, amit meg akarok neked még említeni. Ide járnak a helyiek megtisztulni. Érdekes rituáléknak lehetünk szemtanúi, ha ellátogatunk ide. Mindenhol érezni Balin a jellegzetes füstölőillatot. Fantasztikus.

Mindent összevetve érdemes egyszer megnézni a szigetet, de ha már egyszer ilyen messzire utazunk kössük össze Ausztráliával, ami innen kb. 3 órányi repülőútra van.

Így hintázva a mindenség kapuján....

 

 

https://vilagaim.blogstar.hu/./pages/vilagaim/contents/blog/92764/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?