Stockholmi kiruccanás U2 koncerttel fűszerezve.

Viki

Üdv a szakállak es a szelek országából! Következő irományom a hűvös északi népek egyikéről fog szólni. Svédország.

Mielőtt belekezdenék máris megragadnám az alkalmat, hogy elmondjam, imádok utazni és megunhatatlan örömmel tölt el, ha láthatom fentről a pihe puhának tűnő bárányfelhők rengetegét…ilyenkor már tudom, minden rendben lesz…és nagyon is jó helyen vagyok.

Mikor megérkeztem Stockholmba széles es boldog mosollyal száguldottam az ismeretlenbe. Hozzáteszem már a repülőről ámulatba ejtett a csodás táj látványa, ugyanis nem mindennapos, ahogy a szárazföld apró darabjait hol kissebb, hol nagyobb szeletekben veszi körül es öleli át a tenger. Nagyon komoly a sok-sok úszó sziget, elképesztően jól néznek ki fenttről. Mindenfelé  fák, erdők es rengeteg zöld…hamar szerelmes lettem a természetbe és tapsikoltam, hogy igen, igen megint egy csodával több lesz a szívemben es lelkemben! Mondjuk én mindenhol ezt érzem ahová elutazok nyilván, mert így is van! Mindegyik új hely, egy újabb csoda.

Utazáskor nagyrészt retina üzemmódba kapcsolok és mindent beszkennelek! Szerencsére ezek a látványok, tapasztalások, és élmenyek mindig az enyémek lesznek! Tiszta szívvel ajánlom tessenek rákapcsolni és utazni, ha tehetitek minnél többet!

Rögtön az elején lesokkolt és elszomorított, hogy sem Nils Holgerssont, sem Jon Snowt nem találtam meg északon. Helyettük egészen véletlenül összefutottam az életem értelmével Bonoval. Ez nem lehet véletlen gondoltam magamban...Mikor megtudta a U2 együttes frontembere Bono, hogy Svédországba teszek látogatást, azonnal vett egy Wizzair jegyet és felpakolta az egész zenekarát, hogy koncertet adhasson "Ikeaországban" nekem! Muhaha vicces nem?:) Jó! Akkor most ABBA hagyom és később visszatérünk Bonora. Arccal előre Svéd beszámoló következik! 

Érkezésnél, miután leszálltam a gépről és beálltam a sorba, hogy veszek jegyet a buszra, ami majd a citybe fuvaroz érkezésem helyszínétől, másfél órányi busz útra volt. Akkor ott kaptam az első kissebb sokkot ugyanis 20 eurot kellett csengetnem egy útra. Oh jah, hogy te vagy az Svédország? Pillanatra voltak illúzióim, hogy csak mende monda lesz, hogy ilyen meg olyan drága ez az ország. Viszonylag gyorsan megfogalmazódott bennem ez nem lesz óccsó túra. Várjunk! A buszozást illetően azért nézzünk rá a honi árakra összehasonlításképp, mert nálunk a Liszt Feriről tíz rugó körül hoz be a takker húsz kilometerért, ha nem tévedek...ugye? Végül így már nem is volt olyan sok az annyi. Mindenkinek más a tűrés és pénztárca határa és persze relatív kinek mi a drága. Belevágtam hát a kalandba, de az viszonylag hamar kiderült, hogy nem itt fogom megejteni a nagy bevásárlást úgy mindenből.

Hello Belváros! Hello Stockholm! Tényleg nagyon úgy nézett ki, mint egy ultra "jólétitársadalom". Nyilván azért, mert az is! A világ top három országa között van a jó életszínvonalat tekintve! Értjük igaz? Azt is, hogy ez a pénztárcánknak mit jelent. Kedves barátom már várt a T-central nevezetű központi pályaudvar buszmegállójában. Illetve, ha várt volna, akkor rendkívül hálás lettem volna, viszont mentségére legyen mondva, ha ismertnétek nem csodálkoznátok, hogy nem volt ott ugyanis finoman szólva nem az a pontos fajta emberke...nah gondoltam...kezdődik a kaland. Viszonylag kevés várakozás után, (úgy egy bő óra) múlva csak össze fújt minket a Svéd szél. A nagy ölelkezéses találkozás után kérésemre máris nyakunkba vettünk egy gyalogtúrát a belvárosban. A hazák az utcák eléggé rendben vannak. Feltűnő a rendezettség Stockholmban. Nekem nagyon tetszik! Szeretem a rendszert és az átláthatóságot és itt ez maximálisan megvan! Véleményem szerint így egy országot is könnyebb lehet "működtetni". Az emberek meglepően csinosak és jól öltözöttek. Üde szinfoltjai a sétáló tömegnek. Nem lehet nem észre venni a rengeteg a H&M üzletet...ha jól tudom ez a hazája sokak kedvenc márkájának.

Sétáltunk, sétálgattunk ismerkedtünk a várossal, aztán gondoltam megpihenhetnénk és innék egy kávét egy arra alkalmas helyen. Beültünk a helyi "Váci utcán" egy kávézóba. A feketém mellé megkívántam  és megkóstoltam egy sütikét is, mert ínycsiklandozó volt a csokoládé torta külleme. Akkor még nem tudtam, hogy az első falatot nagyon nagyra fogom értékelni... Nah üljünk most le picit. Szóval lássuk csak! Ketten ettünk három sütit, egy kávét es egy sörikét átszámolva tizezer forintért? Kérem? Mintha pötit sok lenne... nem? Hát igen itt is meg kell fizetni a túristás helyeken fogyasztott dolgokat. Helyi "Váci utca"...aztán később kiderült, hogy ez az egész ország egy nagy "Váci utca". Mindenki döntse el mennyi az annyi és mi az, ami sok és kevés neki...bizonyára itt már leesett, hogy a zsebemben levő Euróval nem sokra megyek majd ott, ahol Korona a fizetőeszköz. Irány a váltó. Egy Svéd Korona 34-35 forint körül mozgott három évvel ezelőtt mikor itt jártam. Pénz beváltvá haladtunk tovább. Szerencsém volt, mert napsütést kaptam el "Deresben". Az is igaz bárhová érkeztem eddigi utazásaim során, mindig ragyogó napsütés fogadott, akár csak itt.

Nem mehetek el szó nélkül amellett a számomra rendkívül izgalmas dolog mellett, hogy városnézésünk alkalmával sikerült elhaladni, azon Grand Hotel bejárata előtt, ahol váltakozó tömeg várta a Svédországban koncertező U2 tagjait, hogy bármilyen formában megláthassa imádott zenekarának egyik tagját...mondanom se kell, hogy kissebb sokkot kaptam, hátha most jön el a pillanat, amire 15 évé várok... Viccelsz bolondozol? Nade Szorcsik...nem vagy te már tenáger -gondoltam- mégpedig annyira nem, hogy egy órá után feladtam, feladtuk a csodálkozást és várakozást, a semmire! Bono nagy valószínűséggel a hátsó kijárattal jobban szimpatizált, hozzáteszem én is azt választanám, ha volna mire. Szerencsémre masszívan egy városban vagyunk kábé öt napig Bono bácsival, so lehet összefutunk egyet kávézni a sarkiban egy tízesért. Bár volt olyan gondolatom, hogy menjünk be egyet enni a szállodába hátha éppen egészen véletlenül ott hamzik imádott emberem, de sajnos otthon hagytam a fekete Amexem, így jobbnak láttam haladni tovább kis utunkon és dobni a Grand Hotelt. 

Szeles, esős, napos nagyjából igy váltakozott az idő ittlétem alatt, de valójában nem érdekelt mikor ott volt a U2! Felőlem lehetett volna mínusz 50 is, mikor egy városban voltam életem értelmével Ilyenkor semmi sem számít. Persze ekkor meg nem tudtam, hogy az esti koncerten én is ott vigyorgok majd...hisz se jegy, se semmi erre utaló dolog nem volt meg...egyébként sem így készültem...(tudd én más országba vettem jegyet egy ezt követő U2 koncertre) ez az utazás amúgy is egy merő véletlen volt. A haverom megcsörgetett van e kedved várost nézni? Volt és jöttem. Nagyjából így zajlott. És mit ad Isten? Pont jókor, jó időben, jó helyen szerencsém lett egy "leszaromemberrel" az oldalamon, akinek elképesztő, de mindig, mindig mázlija van...én meg ilyet életemben nem láttam, mint Ő! Tiszta szerencse, hogy vele töltöttem ezt az öt napot! Ha ezt tudom, akkor egy életre magamhoz láncolom már jóval előbb:) Hogy ezt miért is mondom? Egyrészt mert tényleg ilyen, másrészt meg másnap odamentünk a frissen, kimondottan a U2 koncertre érkező ismerőseiért a tett helyszínére a Globe Arénához, hogy hátha sikerült jegyet venni olcsón a neten meghirdetett arákhoz képest...hála a kabala emberemnek az utolsó pillanatban megvettük szinte apró pénzért a jegyeinket és takkra kezdésre, amikor felcsendült az első dallam már ott találtam magam az első sorban az üvöltő tömegben....pillanatok alatt részesei lehettünk a U2 hisztériának! Csak kapkodtam a fejem, olyan gyorsan történt minden hihetetlen, de sikerült kábé egy perc alatt lezavarni a jegy vásárlással együtt mindent! Így egy csodával egy leírhatatlan érzéssel és estével lettem gazdagabb úgy random! A U2 nem hazudtolta meg magát és óriási profizmussal, átéléssel, varázslatos estét adott! A legszerencsésebb embernek mondanám magam újfent, aki az utolsó pillanatban esett be úgy, hogy full tele volt az Aréna és mégis a legelső sorban szinte érezhettem Bono lehelletét...csodálatos este volt! Elcsépelt de már már klasszikussá vált mondat miszerint Istenem bárcsak úgy élhetnék, ahogy élek...jutott eszembe ez a gondolat, miközben ott álltam közvetlen Bono lábai előtt. Apró szépséghibája volt a koncertnek, hogy nem engem vitt fel maga mellé vonaglani a színpadra. De ez így is elképesztő zenei élmény és koncert volt. Én totál megőrültem! Mondom! Van róla anyag bőven:) Na jó ehhez bevallom kellett az öt napig velem tartó kabalám jelenlété is. 

Asszem az élményért és emlékeimért mindig is hálás leszek, mert amit kaptam az őszinte lelki felüdülés volt. Szerencsés vagyok! Nekem ugyanis ez a minden! A U2 és persze Bono! Aki ismer az tudja, de aki eddig nem ismert az meg most már tudja! Szóval emberek, ha tehetitek, akkor mindenképp menjetek el egy U2 koncertre, mert egy olyan élmény, ami semmihez sem fogható...és ezt elfogultság nélkül mondom! Univerzális, grandiózus koncert és olyan technikával, színpadi showval megküldve, ami egyedülálló az egész világon! Lehengerlő! Folyamatosan mosolyra állt a szám a koncert alatt és elmondhatatlanul örülök, boldog ember vagyok! A szerelmem csak megerősödött a hűvös északon Bonoért.

Azt halljuk a világban, hogy a svédek milyen patent tiszták...hat öregem nem kell elhinni minden mesét...a "jólletitársadolom" ellenére is akad jócskán szemét és kosz. Rengeteg koldus van az utcákon és a metrókon. A streeten a férfiak, nagyon viselik ám a divatot jobban, mint a nők...elegánsak jól öltözöttek és a legújabb hacuka virít szinte minden vikingen:) ütős a stílusuk szakálléknak! Ez biza egy irgalmatlan drága ország...főleg az ételek persze a ruhák, meg az ital se piskóta, no meg a szolgáltatás, meg amúgy minden, amit meg lehet itt venni. Öt nap alatt kipróbáltam szinte az összes közlekedési eszközt. Itt az egész rendszer egy tökéletesen megoldott es szisztematikusan kitalált dologon alapszik. Tízezer forintért átszámítva 300 Koronáért vásárolsz egy kártyát es hét napig utazhatsz mindenen, amin csak akarsz, természetesen hajón is. Ugyanis ez a vizek városa. Apropó itt jut eszembe nagyon finom a csapvizük! Az emberek kedvesek és szinte mindenki beszél angolul. Kicsit az beteg nekem, hogy a rövid újjú trikó és a seggtakaró itt is menő 16 fokban, akár csak az íreknél vagy angoloknál. Hát nem szívbajosak itt sem. Alapvetően jófejek és nagyon sok jó pasi van! Csajok itt köll férjet találni...már akinek kell. Sok-sok szakállas viking, és mellé még jó nagydarabok is, ha jobban belegondolok a Svédeknél csak a gyerekeknek nincs szakálluk. Sok a piás meg aki szereti a zöldséget az is. Nincs is min csodálkozni, hisz fél évig sötét van...őszintén szólva én itt nagyon depis lennék hosszútávon! Viszont, aki itt él életvitelszerűen annak elég motiváló lehet a matek hó végére! Ha érted mire gondolok. Van, aki nem ilyed meg a hidegtől és a hosszú setétségtől a pénz motiváló tényező sok kalandvágyó számára. Alig 8.5 millióan lakják ezt az óriási országot! Bizony, így már nincs is csodálkozni valónk, ami a jólétet illeti! Meglepően sok magyart hallottam pár nap alatt....vagyunk itt is jócskán. Jellemzően itt sem összetartóan sajnos! Utálkozva és gyűlölve egymást, akár csak máshol külföldön magyarok között....Annyira gáz így lenni egymás között...rettenetesen égő látva a többi nemzet összetartását. Konstatálva pár napos látogatásom alatt kiderült, számomra túl hűvös ez az észak! Sokat fúj a szél...azt annyira nem szeretem. Kellemes jelenség városszerte, hogy nem fukarkodnak a wifivel a klumpák országában, mert mindenhol van internet, ami szerintem fontos dolog, ha a tájékozódásra is gondolunk.

Köszönettel tartozom a vendéglátóimnak, bár sajnos személyesen nem sikerült megismernem az ifjú párt, akik épp nászúton voltak. Így csak az ágyukban volt alkalmam jókat szuszizni. Ugyanis  pont elkerültük egymást. A kégli, ahol laktam és vendégeskedtem pár napot tipikus Svéd volt, de teljesen jó. Amolyan ikeás. Hasonló az amcsi stylehoz mármint abban mindenképp, hogy alacsonyan van a mennyezet és emiatt kicsit összenyomva érzed magad. A lakóparkok marha jók és ötletesek. Az udvaron és a kertben épített különálló kis házak azt a célt szolgálják, hogy a közösséget építsék. Vannak külön kis házikók, ahol mosókonyhát es szárítót is találsz. A lényeg, hogy érezd jól magad és ehhez házon belül mindent meg is kapsz. Vannak olyan egységek, amik kifejezetten a szórakoztatást könnyítik képzeld azt, hogy ott tarthatod a bulikat, legyen szó akár szülinapról, akár egy szimpla összejövetelről a hét bármely napján. Találhatók a kis házban különböző játékok pl. csocsó, de lehet ott zenélni, szórakozni, dumálni. Nagyon okos dolog, ha belegondolounk, így nem zavarjuk hangoskodással a szomszédainkat, viszont az elkülönített részen nyugodtan kedvünkre vihorászhatunk és mégis a lakópark területén vagyunk csak külön helyiségben.

A svéd utakon a Volvo az Isten! Nem láttam régi autót, csakis kizárólag mindenből a legújabbat. Nincs kérdésem. Állítólag ha kijössz svédbe dolgozni rögtön munkába állhatsz nem kérnek papírt, hogy van e képesítésed róla. Itt csak az nem talál munkát, aki nem akar. Ahogy ez otthon is igaz, meg úgy szerintem mindenhol a világon. Feltűnt, hogy szeretik az állatokat, rengeteg csodaszép kutyust lattam sétáltatni. Állatbarátok az üzletek is. Sokat gyalogoltunk és szeltük át a várost a barátságtalan szélben, de bármikor, ha felnéztem az égre feltűnt, hogy rendkívül tiszta itt a légkör és gyönyörű felhők vannak.

Az államforma királyság. A svéd királyi család sokkal lazább, mint például az angol ráadásul  szebbek is. Sajnos csak fotón láttam őket. Természetesen svédben található az Abba múzeum, de valahogy engem nem hozott lázba. Gondoltam, majd legközelebb kipipálom a most elmaradt múzeumos progikat, úgy is jövök még. Ahogy már említettem ez a vizek hazája. Erős a tengeri forgalom. Picit mi is hajóztunk, de az azért kevés volt. Képzeljétek van olyan hajó, ami átvisz Helsinkibe és kifejezetten arra használják, hogy amíg átérsz rommá ihassad magad. Ezt nagyon sokan szeretik:) Sőt kifejezetten, azért mennek az északiak, hogy szórakozhassanak egy teljes estét és felöntsenek a garatra vám szabad területen. Sajnos a szesz itt is méreg drága és csak az arra kijelölt helyen, külön "likőr sztórokban" veheted meg.

Mindent összevetve jó kis hely ez, de én maradok a melegebb délebbi oldalak kedvelője. Valahogy a bikini és a papucs jobban adja, mint a szeles hűvös, ámbár kétségtelenül tiszta levegő! Mikor hazaértem és megálltam tankolni a kocsimmal a benzinkutas azt kérdezte tőlem, hogy mitől vagyok ilyen csinos? Mire én, nyilván a svéd levegő tette ezt velem:)

Szepesöl tenksz Csaba Kiss and jór frendsz!

https://vilagaim.blogstar.hu/./pages/vilagaim/contents/blog/66242/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?