Az Isteni Maya birodalom Mexikó eső rész.

Viki

Tíz hosszú év után végre eljött a várva várt pillanat kis életemben és végre az egyik kedvenc országomban Mexikóban tettem tiszteletem. Majd ki bújtam a bőrömből örömömben, mikor realizálódott az utazásom dátuma és végre kezemben foghattam a Magyarországról Cancunba tartó járatra szóló repjegyemet. Csodás érzés volt már csak a tudat is, hogy pár nap múlva újra érezhetem azt a varázst, amit oly nagyon rég óta várok.

Viszonylag hétköznapi volt az utam kifelé egy zurichi átszálással de a swissair helyett egy a légitársaságukhoz tartozó úgymond discont járattal mentem Cancunig. Hát nagyon viccese volt, de az edelweiss névre hallgató társaság járatain még a piáért is fizetni kellett és nagyon béna volt a kiszolgálás valamint rendkívül fapados, kényelmetlen gépen utaztam 12 órát. Tovább nem is részletezném, mert számomra egyetlen egy dolog lebegett előttem mégpedig, hogy hamarosam megérkezem álmaim helyszínére Tulumba. Hozzá kell tennem, hogy ez az utazás csak úgy tudott létrejönni, hogy a már hosszú évek óta kinn élő barátaim évekkel ezelőtti meghívását és vendégszeretetét élvezhettem jó három hétig. Így már a reptéren "Pocahontas'' kisbarátnőm várt és rövid üdvözlés után megindultunk kis VW bogarával Tulumba. Mikor megérkeztem a Yucatán félszigetre leszakadt az ég és nagyon régen nem látott mennyiségű víz hullott le az égből egész este...kocsival is alig tudtunk haladni a közel 130 km-eres távot Tulumig...kis barátnőm Dórika csak annyit mondott: Viki az égiek is zokognak, hogy végre újra Mexikóban láthatnak ennyi idő után:)

Mivel későn este érkeztem és még volt egy 6 órás laufom is igy nagyon fáradt voltam. Barátaim egy igazi mexikói részen élnek per pillanat, ahol csak kizárólag a helyiek csapatják. Ott vendéglátóim egy külön nekem készített szobájában kaptam helyet pár órás alvásaimra. Mindenki forró üdvözlése és rég nem látott barátaim köszöntése után ittunk egy pohár italt, majd ágynak dőltem. Illetve dőltem volna, ha nem hallottam volna egy kis motoszkálást a szobámban. Gondoltam mi sem egyszerűbb villanyt kapcsolok és meglesem mi ez a hang. HA-HA-HA-HAAAA a kis kedvencem ott figyelt előttem egy méteres fejmagasságban a konyhapulton, akit úgy hívnak spanyolul, hogy kukaradzsa, azaz csótány. Aki jobban ismer az tudja az ilyenkori reakcióm, de aki nem, annak nyilván furi lehet az óriási sikítás és a testem vicces rángatózása mikor meglátok egy ilyen ocsmányságot...nah most baratáim számára kis műsorom nem volt túl szokványos, mondhatni szakadtak rajtam a röhögéstől, amikor ordítva, sikítva átszaladtam hozzájuk, hogy nem vagyok hajlandó egy szobában aludni egy 20 centis csótánnyal:) Ez azt vonzotta maga után, hogy helyet kellet cserélnie a házigazdának velem és éjjel én alaudtam az ő ágyában kis barátnőmmel és egy édes 28 kilós Nutella névre hallgató vizslával ő pedig a nekem szántban:). Hát ez volt az első éjszakám Mexikóban. Imádtam!:):)

Sokat persze nem sikerült aludnom az első pár napban, de kit érdekel fő, hogy végre megérkeztem. Belevetettem kis barátnőmnek hála a tulumi életbe magam. Szerencsére másnapra az eső elvonult a napocska is kisütött. Csodálatosan simogatta bőrömet a hosszú téli otthoni hónapok után. Alig vártam a caribi napfényt!
Rengeteget változott a hely mióta utóljára itt jártam...azt hiszem szerencsés vagyok, mert anno még nem volt olyan turistás a Yucatán félsziget úgy, mint most. Rengeteg ember kedvenc nyaralóhelye lett azóta, de azt mondom inkább Playa del Carmenre jellemző ez, mint Tulumra. Szerencsére. Mikor anno Playan jártam még csak a főút egyik fele volt beépülve a part felé most meg már 200 ezren lakják és nem látni hol lesz a vége. Hatalmas várossá bővült. Kicsit olyan "miamis" lett nekem...elveszítette varázsát. Azt a varázst, amit most már Tulum vagy Bacalar tud adni.

Itt tartózkodásom alatt csak egy rövid látogatást tettem Playara és az nekem tökéletesen elég is volt. Igazából a tulumi hippi feeling jobban adja a szabadság érzést és a parti mellett húzódó bungallós szállodák sokasága előtt ringatózó meleg óceán látványa térdre kényszerít bennünket. Annyira de annyira vártam, hogy újra láthassam a hófehér homok találkozását a caribi türkízkék vízzel....teljesen letaglózott. Komolyan sírtam örömömben és eszembe jutott, hogy pont itt jártam tíz evvel ezelőtt! Olyan varázsa van a Yucatán félsziget egyes helyeinek, amit szavakkal el sem lehet mondani. Rajongásig oda vagyok érte. Az egész félsziget gyakorlatilag trópusi buja dzsungel amerre csak megyünk. A városok egyre nagyobb teret hódítanak a bővülő lakosság miatt, ami számomra szívfacsaró. Hogy miért is? Mert ez a dzsungel és az élővilág megnyirbálásával jár...lassan elfogyasszuk és felemésszük az egész egykoron csodálatos bolygónk minden pici szegletét...az egység és a harmónia megborul, pedig csodálatos növények és állatok övezik ezt a helyet is. Esténként edzés után, mikor lefeküdtem a medence mellett, felnéztem az égre és annyira tisztán látszódnak itt a csillagok, mint kevés helyen. Parányi kis létünk egy pillanat alatt realizálódik. Imádom kémlelni az eget...földöntúli szó szerint:)


Szerencsémre akadt bicikli is, így alakalmam nyílt jobban felfeedezni a városi létet Tulumban tesközelből. Hamar rájöttem semmiképp sem mondanám a mexikói átlag embereket tehetősnek...sőt riasztó néhányan milyen körülmények között élnek...a higiénia teljes hiánya felfedezhető fel számtalan viskóban az utak mellett. A nagyobb helyi családok úgy élnek itt, hogy az valami bődület. Se víz, se wc. Arra ott a természet lágy öle vagy a szomszéd kertje...nekünk ez már nagyon szokatlan Európában. Mondjuk asszem én edzett vagyok, de akkor is megrendítő látvány ez. Nyilván rengeteg pénzt hordtak ide a turisták és persze óriásit fejlődött és fejlődik a hely folyamatosan. A bádogházakon túl, azért nagyon komoly kégliket építenek csodás, virágzó helyeken. 

Kis barátnőm segítségével sok helyi neveztesség bugyrába beleláttam. Minden reggel egy kis helyi család autentikus vendéglőjében fogysztottuk el a reggeli babos, tojásos, túrós tacosainkat rengeteg jalapennoval és a számomra is új, savanyított répával, ami oliva olajban bőséggel megáztatott finomság...így minden reggelem jól indult! Persze olyan is volt mikor a házaigazdám finom frissen elkészített guacamoláját kentem a piritósomra. Szerencsére Istenien főz, így jó sokszor kértem a specialitását a babot, de azt minden formában csodásan készíti. Mexikóban amúgy is egy alap és kedvenc ételek közé tartozik.

Hamar sikerült hófehér bőröm átadni a caribi barnaságnak. Érdekes sokkal jobban éreztem magam, mikor megkapott a napocska valahogy egészségesebbb lett még az ábrázatom is:)

Mikor évekkel ezelőtt itt jártam az egész Yucatán félszigetet sikerült felfedeznem. Az akkor bérelt autónkkal szinte minden lehetséges helyet bejártunk, így most leginkább csak a pihenésre koncentráltam és relax üzemmódba kapcsoltam. Aki ide „merészkedik" kötelező a Chichén Itzá lenyűgöző piramisait látni valamint a Coba-i piramisokat, mely a dzsungelben közepén helyezkedik el! Káprázatosan lenyűgöző és elképesztően durva. Anno több ezer kilométert lecsavartunk és szinte azt mondhatom, kimakszoltuk Mexikó ezen részét, sőt még a kicsit sem veszélytelen Belízt is megjártuk kocsival. Nah meg Costa ricát is kipipáltuk. Egy biztos a Yucatán félsziget számomra a világ egyik legszebb helyei között van számontartva. Annyi, de annyi érzést adott nekem anno és most is, hogy nehéz ezt most itt betűk formájában visszaadni. Szerelem hely első látásra. Első alkalommal amikor itt landolt a gépem Mexikóban, volt egy megmagyarázhatatlan fura érzésem. Azt éreztem, hogy haza jöttem. Ne kérdezze senki, hogy miért és hogyan, de ezt éreztem. Nagy valószínűséggel számtalan előző életet élhettem már itt és ezért lehet a vonzódásom, ilyen erősen Mexikóhoz. Csodálok mindent, ami itt van! Szeretnék egyszer itt élni!

Imádom, hogy reggel elmegyek az út mellett egy bicikilis árus melett és vehetek egy finom friss mangóból készült jugost. Ez a helyi friss gyümölcsökből készitett turmix. Gyakorlatilag gyümölcs, jég és víz. Minden formában már, ami a gyümiket illeti...mangó, banán, marahuja, papaya, mandarin, narancs, kókusz, meg még sok finom csümölcs ami itt terem, de számunkra európai embereknek teljesen ismeretlenek lehetnek. Feltétlen meg kell kóstolni üdítően frissítő és jobb lesz tőle az egész napunk! Ha már gyümölcs a szárított verziót se feledjük például banánból sósan és édesen is kulináris élvezet:)

Mexikó Yucatán része teljesen más, mint amit az emberek egyébként gondolnak vagy tudnak vagy hallottak Mexikóról. Nem szabad félelmekkel ide utazni, ugyanis nincs rá ok. Egy kicsit sem jobban, mint bármelyik európai országban mostanság. Mi sem bizonyítja jobban, hogy 10 éve egy terminál fogadta a Cancunba érkezőket most négy van! A bűnözés egy 130 milliós lakosú országban nem ad okot csodálkozásra. Gondoljunk csak bele. Mexikóvárosban közel 20 millió ember él...a bűnőzés és a drogok, lévén hogy taranzit országról beszélünk már már teljesen hétköznapinak számítanak...persze hogy hullanak néha fejek és persze, hogy sok mexikói vágyik a szomszédos minden cukormázzal megkent ámerikán drímszre. Naponta rengetegen szöknek át a határon több kevesebb sikerrel. A pénz az úr a világunkban ez az egyetlen oka. A jobb élet reménye náluk Amerikát jelenti. Viszont, ha nem innen indulunk k,i hanem onnan, hogy milyen csodás termékeny ország Mexikó és hogy feltétel meg van a tökéletes élethez, akkor senkinek nem kellene innen menekülnie. Nyilván nem keresnek úgy az átlag mexikóiak saját hazájukban, hogy fényűző életet éljenek...de ha nem chipszes zacsit meg coca colát láttam volna a legtöbb gyermek kezében még el is hinném, hogy milyen szar itt nekik. Sajnos az igénytelen helyiekből itt sincs hiány. Dagadt elhanyagolt nemzet ez. Lehetne a múlttal takarózni de minek....elmúlt már nincs ereje. Most van, most kell jónak lenni. Szerencsétlenek megsínyleték, hogy anno Amerika megkopasztotta őket a határaik megnyirbálásával. De ami maradt az sem kicsi! Óriási ország, óriási lehetőségekkel és a világ egyik legszebb karib-tengerpartjával. Az ország, ahol a karib-tengerben ébred a nap, de az óceánban bukik:) csodálatos!

A Yucatán félsziget csodái Merida, Chetumal, Bacalar, Cancun, Playa del Carmen, Mahahual, megérnek egy misét. Nekem mind megvolt szerencsére. Rendkívül sok színű ez az ország ámultba ejtő. Imádom, hogy például a halált ők nem sírással üneplik, hanem ellenkezőleg a legnagyobb buli akkor van, mert a halálunkpillanata az, amikor tovább lépünk a jövőbe. Nincs rovázás meg sírás, hanem ünnep van November 1-én, hiszen valamit véget ért, valami fájt, de jön a folytatás a létünk követkető lépése. Nem is olyan butaság, igaz?

Lenyűgöző a mexikói építkezés. Millió fotóm van az itteni házakról és az elragadó színes stílusról, melyet úgy tudnak keverni, mint sehol máshol. Minden színes és vidám az építkezést a természetből kinyert anyagok sokasága jellemzi. Elragadó designe. Fa a betonnal, szín a színnel úgy keverve, hogy beszarsz. A ringatózó hamakák (függőágy) tömkelege és a pálmák sokasága csodálatos kertekbe ötvözve és egy medencével feldobva, mindent visz. Kész.

Láttam itt fényűző pompát is és nyomort is testközelből. Van viszonyítási alapom minden tekintetből és most hála a barátaimnak még szélesebb spektumon mozoghattam. Igyekeztem sokat magamba szívni ittlétem alatt, de tényleg pihenni jöttem. Való igaz most sokkal többet láttam a helyiek életéből, mint 10 évvel ezelőtt. Láttam mit esznek, hogy élnek, hogy mosolyognak és azt is, hogy milyen gúnyosak tudnak lenni, ha olyan kedvük van. Nem mindig, szimpatikusak sőt! Én nyitott vagyok általában mindenkivel, de ha negatív energiát, illetve gúnyt érzek, akkor én is befeszülök. A kis barátnőm Dórika hat éve él itt. Emlékszem mikor először nyaralni indultak ide a párjával, akkor még én ajánlottam nekik mexikót és láss csodát itt ragadtak, teljesen beilleszkedtek. Már már zavarba ejtően tökéletesen beszéli Dórika a Spanyol nyelvet és teljesen úgy néz ki, mint egy igazi mexikói szépség. Szóval nehéz átvágni. Így muris is látni, mikor benézik valami túristának, akit könnyű átvágni, aztán mikor gyorsabban forog a nyelve, mint az itt születetteknek, akkor leesik az álluk és rögtön más a gyerek fekvése...hamarosan állampolgárrá avanzsál. Be tudott illeszkedni és ebben a zűrös sokszor átláthatatlan világban tökéletesen tájékozódik. Irányít, ha kell! Tudja mikor, hogy kell kezelni az amúgy tényleg konok picit akaratos és gúnyos mexikói népet. Ügyes határozottan, ügyes fiatal kora ellenére. Köszönettel tartozom neki, hogy gondoskodott rólam míg itt voltam. Jó volt vele és az ő szemén keresztül egy "másik" Mexikót is látni.

A Yukatán félsziget egy meteorit becsapódásának köszönhetően a föld alatt vízzel telített vált. Megszámlálhatatlan barlang és luk keletkezett évmilliókkal ezelőtt. Rengeteg a természet által kialakított canote található a félszigeten. Ezek a kedvenc helyeim közé tartoznak. Bámulatosak és változatosak, nincs közöttük egyforma. Kristálytiszta a vizük és a legjobb merülőhelyek közé tartoznak. Rengeteg búvár imádja a cenotekat. Édes vizűek és megannyi hal, valamint élőlény színesíti az amúgy is tökéletes csodát. A mangróvék hosszan nyúlnak gyökereikkel a giccsesen színes vízbe erdőt alkotva. Mi meg csak pislogunk szépségüktől és gyermeteg boldogsággal úszúnk a víz tetején. Néhol felfedezel egy kajmánt, aki olyan, mint egy igazi évmilliókkal ezelőtt itt maradt őslény, de még kissé riasztó látványa sem zavar abban, hogy átadd magad a csodának és csak lebegj a vízen:)

Ha szereted a csípőset, akkor bizony Mexikó a te országod. A jalapennok hazája. Imádom, hogy az étel sokkal intenzívebb és jobb lesz az itteni paprikáktól. Rengeteg féle kapható. A kedvencem a füstös ízű chipotles. Én nagyon erősen eszem mindent, szóval ilyen tekintetben is nekem való ez a hely.:)

Tulum partja tele van luxussabbnál luxusabb szállodákkal, elbűvölő és hívogató, de az ára elég borsos. Akad olyan ahol a luxusért nagyon vastagon kell fizetni, egy éjszakáért akár ezer dollár felett is elkérnek.

Amennyiben a városban keresgélünk szállást rengeteg airbnb-s lehetőség közül válogathatunk ilyen-olyan kategóriákban. Bőven van választék. A tulumi parton nem szabad kihagyni a misztikus maja romokat. Az El Castillo vagyis a kastély közvetlenül a víz mellett magasodó épület együttes. A sziklaszirten magasodó piramisok alatt megmártózhatunk a gyönyörű tengerben. Itt rengeteg óriásira nőtt iguánával fogsz találkozni. Nagyon cukik olyanok, mintha valaki direkt odatette volna őket és mozdulatlanul állnak csak a szemük figyel árgusan...de sajnos nagyon fürgék so nem lesz lehetőségünk elkapni egyet sem. Kis dinoknak hívom őket:)

Nekem a Yucatánon az egyik kedvenc helyem Mahahual volt. Egy érintetlen festői szépségű település a tenger mellett. A hely ahol szívesen leélnénk egy életet. Azt sem sem szabad kihagyni. A személyes legeslegnagyobb kedvencem Bacalaron található. Az pedig a hét színű tó, ahogy a helyiek nevezik. Méltán is kapta a nevét, hiszen a kék szín minden árnyalata megtalálható az édes vizű tóban, ugyanis ez nem a tenger hanem egy tó...de erről majd a következő részben mesélek...

 

 

 

https://vilagaim.blogstar.hu/./pages/vilagaim/contents/blog/50980/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?