Málta, ahogy kezdődött... (2. rész)

Viki

Volt rá pár napom, mikor teljesítenem kellett küldetésem. Meg is tettem. Oly szerencsés vagyok, hogy drága barátaim Szabó P. István és „neje“ Andika már várt engem egy jó kis fotózásra Málta szívében. Peettel már sokadik ilyen „melónk“ és már izgatottan vártam a velük való találkozást, miután Miamiban láttuk egymást utoljára.

Mondanom sem kell mintha tegnap lett volna a Miamis fotózásunk, ugyanonnan folytattuk, ahol abbahagytuk. Csak a helyszín volt más. Nagyon más. Hagyatkoztam Peetre a helyszínt illetően és sodródtam. Átkompoztunk Vallettaba Málta fővárosába, ami tulajdonképpen egy félszigeten található óváros. Gyönyörű szép. Kicsit olyan San Franciscos a sok lejtős utcáival. Szűkös, olyan picike minden, de ettől nagyon hangulatos...most nem volt kifejezett szezon mégis sok turista volt Vallettaban. Róttuk a köreink és mikor találtunk egy egy jópofa helyszínt Peet már kattintott is. Ez a fotózás is némiképp kalandosnak tűnt, hiszen egy plázában egy eldugottnak hitt lépcsőn öltöztem át a Mascas ruháimba (nyilván látott a fél utca csak nem vettem észre)meg persze az elmaradhatatlan hozzá tartozó tűsarkút fel és ki a tömegbe....hát nah...volt parádé rendesen.

Rengeteget röhögtünk, de a lényeg teljesítve lett és csodás fotókat készítettünk, melyet megismételtünk még az elkövetkező napokban is, más helyszíneken. Na gondoltam, ha már tenger meg jó idő muszáj az elmaradhatatlan fürdőruhás sorozat, úgyhogy go a partra Peettel. Az nem lett végül túl funny, hiszen aznap gyorsan elbújt a napocska és borúsra váltott az idő, így mikor beálltam a tenger vizébe a hideg szélben azt hittem megveszek....szerencsémre a víz melegebb volt, mint a levegő így sok bajom nem lett azon kívül, hogy vizes lettem.

Nekem nagyon bejött ez a sziget és szerencsés vagyok hiszen Máltára már más miatt is kötődöm....a utolsó három napom már társasággal töltöttem nem is akármilyennel. Más volt átmenni Gozora úgy, hogy romantikus szellemben kémleled a csodálatos naplementét. Varázslatos a sziget azon része. El kell jussunk Cirkewwa városából komppal Gozo szigetre. Jó kis hely itt is van látnivaló bőven ám a leglátványosabb, ahol az Azur ablakot találjuk, ami egy gyönyörű természeti képződmény...egy óriási szikla, ami mintha egy nagy kapu lenne. Ott van lehetőség arra, hogy beüljünk egy kis ladikba és átvisznek a sziklák alatt a nyílt víz felé, hogy megnézhessük a gyönyörű magas sziklahasadékokat, ami teljesen lenyűgözi az embert. Csodálatos látvány ezt nem szabad kihagyni...és itt szerencsére nem voltak sokan, de képzelem mi lehet itt egy szezonos nyári időszakban...belegondolni is rossz.

Ha ide eljutunk vacsorázzunk a két étterem közül valamelyikben, mert tök jó hangulata van. Ne hagyjuk ki a naplementét, mert páratlan élményt nyújt. Szerettem minden pillanatával együtt és szegényebb lettem volna, ha Gozo ez az aprócska kis sziget lemarad. Egyébként nekünk volt egy privát taxisunk, akit a kikötőbe érkezéskor kaptunk össze és ő vitt minket egész nap a kocsival 85 Euróért. Talán érdemesebb ide is több időt hagyni, mert van itt Citadella ahonnan gyönyörű a kilátás, meg sok minden más, de minket az Azur ablak érdekelt leginkább rövid látogatásunk alatt.

Késő este értünk vissza San Giljaniba, de tökéletes napunk volt. Máltán rengeteg magyar szót hallottam bármerre is mentem. Olyan mintha kicsit itthon lennénk. Rengeteg hazai él kinn ezen a pici szigeten. Sokan szidják mert drága, és keveset keresnek csak akkor azt nem értem, mi okból és miért választják ezt helyszínül? Nyilván vannak jobb helyek, ahol sokkal de sokkal többet lehet keresni, mint Máltán. Az biztos, hogy a lakásbérlés nem olcsó és a kaja annyi, mint itthon, ami szintén nem mondható olcsó kategóriának, bár mihez képest ugye. Nekünk azért drága minden, mert mocskosul keveset keresünk a saját hazánkban Európa közepén. Már már a vicc kategóriába sorolnak minket Román szomszédaink is évek óta. Találkoztunk egy Magyar leányzóval, aki hasonló korú mint én. 10!!! éve él kinn és semmit nem tudott összegyűjteni elmondása szerint, amivel itthon előrébb lenne....mi van? Mikor mesélte azt hittem lefordulok a székről. Ráadásul elég sokat melózik, ahogy láttuk. Egy jó  nagy placcon felszolgáló. Megy mint a meszes alig pénzért...ezt miért kell gyerekek? Véleményem szerint ezt itthon is meg lehet csinálni....és ahogy láttam az arcán a hölgyikének nagyon nem a boldogság tükröződött vissza rajta....nem értem, de komolyan....Ahogy mesélte a dolgokat nem éreztem, hogy boldog élete lenne abban, amit csinál....sajnáltam picit.

Én csodás napokat töltöttem Máltán....sajnos az időmből nem fért ki, hogy hódolhassak a napozás szenvedélyének, de ez most nem is erről szólt. Pedig lehetett volna csapatni a napon, mert az idő zseniális volt.

Egy hét bőven kell ide annál kevesebbre nem érdemes kilátogatni.  Csodás kis zegzugos utcákban lehet Olaszos finomságokat fogyasztani. Minden nap máshol érdemes kajázni. Vannak szórakozási lehetőségek és a fiatalok engedik is neki rendesen. Az utcai kocsmáktól hangos néhol egy egy hely. Kiválóan beszél mindenki angolul, sőt rengeteg lehetőség van itt a nyelvtanulásra is...sokan ezért keresik Máltát. Mondjuk az tényleg nagyon nem olcsó emlékszem egyszer én is bele akartam vágni és többre jött ki a három hónap ittlét nyelvsulival együtt, mint New Yorkban.

Pénz beszél kutya wau wau..

Gyertek ki megéri igazi kis gyöngyszem a Földközi tengerben közel Tunéziához és Olaszországhoz. Boldog vagyok a legboldogabb, hogy itt is járhattam.

Peet neked pedig üzenem, hogy követlek a kövi desztinációra is!

 

https://vilagaim.blogstar.hu/./pages/vilagaim/contents/blog/38019/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?